
Hogyan ébred bennünk a vágy?
Meglátjuk, megszagoljuk, meghalljuk, tapintjuk vagy akár megízleljük vágyakozásunk tárgyát. Az érzékszerveinkkel kezdünk el vágyakozni. Látunk egy fotót egy egzotikus szigetről, és fellobban bennünk valami, hogy mi is szeretnénk az átlátszó, türkiz tengerben úszkálni és delfinekkel pusziszkodni. Néha persze nem komoly, csak egy futó románc, egy áthaladó gondolat, de előfordul, hogy egy flörtnél komolyabb nyomot hagy, és egy egyre nyomasztóbb hiányt generál bennünk. Ez nem annyira kellemes, olyan, mint a plátói szerelem, ezért előbb-utóbb megszületik az elhatározás, hogy pontot kell tenni a dolog végére. Úgyhogy utánanézünk, megtervezzük, hogyan juthatunk el a megvalósításig, lépésről-lépésre, és mindent megteszünk, hogy sikerüljön.
Hogyan lesz tehát a vágyból cél?
Kell hozzá motiváció, tervezés, elhatározás és határidő. „Az egyik dolog, ami a célt az álmodozástól megkülönbözteti, a határidő.” – Chris Guillebeau. Egyszerűnek tűnik nem? Csak mi bonyolítjuk túl. Persze nem szükségszerű, hogy minden vágy céllá alakuljon, van, ami megmarad csupán álomnak.